„A
mi jelünk a kereszt” – gróf Esterházy János életáldozata, avagy
a felvidéki Alsóbodok Zarándokközpontjának üzenete
Nem messze a Szent István
királyunk által alapított nyitrai püspökségtől, Zoboralja szép kis
településén, Alsóbodokon lelt végső nyughelyet a zsidók és a magyarok
üldöztetése ellen egyaránt szót emelő politikus, a Ferenc pápa által 'Isten
szolgája' címmel elismert gróf Esterházy János. 60 évig sírját sem
ismerték, majd az alsóbodoki Paulisz Boldizsár áldozatos és
kitartó munkájával hazahozták, és a Paulisz által épített impozáns kápolnában
végső nyugalomra helyezték a mártírhalált halt politikus földi maradványait. Ma
már a felvidéki magyarság Csíksomlyójaként tartják számon a falu fölé
magasodó, pantheonra emlékeztető kápolna köré kiépült Esterházy János
Zarándokközpontot, ahol minden ősszel zarándoknapot tartanak, és rendszeresen
imádkoznak a névadó boldoggá avatásáért, akit szívébe zárt, lelkébe
fogadott a Felvidék megmaradásért küzdő magyarsága s a
hálás zoboraljaiak.
A Felvidék Csíksomlyójaként is emlegetik
a festői Zoboralja takaros településén, Alsóbodokon található Esterházy János
Zarándokközpontot, amelynek kápolnája egy lelkes helyi vállalkozó, Paulis
Boldizsár szándéka és sok munkája révén épült fel a zsidók és a magyarok
üldöztetése ellen egyaránt tiltakozó A Gulagon raboskodó majd
egy csehországi börtönbn elhunyt raboskómártír politikus hamvainak
befogadására, és ahol gróf Esterházy János boldoggá avatásáért imádkoznak
magyar, lengyel, szlovák zarándokok. Járjuk be együtt az emlékhelyet, kedves
hallgató! Várja Önt a szerkesztő-riporter, Csűrös Csilla.
2020.
12.25. 18.30-19.00. Kossuth Rádió. Egész élete a helytállás példázata. A magyar történelem 20. századi, őt sem kímélő viharai közepette rendületlenül gyűjtötte, rendszerezte és tette közkinccsé a magyar néphagyomány - nem egyszer általa felfedezett - értékeit, miközben négy gyermeknek igyekezett biztosítani az otthon, a család melengető biztonságát, mi több, folyamatosan, egészen 94 évesen, 2015-ben bekövetkezett haláláig élénk érdeklődéssel figyelte közéletünk eseményeit. A 7 éve készített a beszélgetésünkkor is lenyűgözött életkedvével, lényeglátó, az érzelmeknek is nagy szerepet tulajdonító gondolkodásával. Ezért is gondolom úgy, hogy a Nemzet Művésze, a sok-sok kitüntetése mellett Kossuth, Magyar Örökség-, Prima és Hazám díjjal is elismert Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós mondanivalója ma is üzenetértékű akár anyaságról, akár a kereszténység legbensőségesebb ünnepéről, a Kisded születéséről esik szó.
Isten dolgozik - ez az ünnep lényege. Az ünnepet tehát nem mi csináljuk, hanem Isten ajándékaként kapjuk, az a fontos, amit Ő tesz a szívekben,a lelkekben - ezt lenne jó újra fölfedezni. S hagyni, hogy ünnepünket Isten töltse meg tartalommal - véli és üzeni Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök. Ünnepi beszélgetésre várja Önöket a beszélgetőtárs, Csűrös Csilla.
11.02. 11.02. 9.34-10.00. Kossuth Rádió. 1956-ban megrendítő Halottak Napja köszöntött a fővárosra: ideiglenes sírhantok mellett, utcai harcok színhelyén égtek a mécsesek az elesettekért, s még élt a remény.... Szabadságharcunk halálélménye személyes emlékekben, sorsokban tükröződve - a nemzet szabadságáért vállalt életáldozat értelme és máig élő üzenete - ahogyan a költő, Nagy Gáspár fogalmaz a műsorunk címét adó versében: "Csak a holtak igazára hallgass!". Várja önöket a szerkesztő, Csűrös Csilla. (11.02. 9.34-10.00)
Csűrös Csilla
kiemelt szerkesztő
TEA
2014.
12.24. A születés csodája
"Megteremtette tehát Isten az embert a maga képére" - olvashatjuk a Bibliában. Jézus születésében Isten emberré lényegülésének csodája rejlik, s e csodában jelen van a minden új élet eljövetelekor érzett, semmihez sem fogható öröm. A Kisded születéséről szólunk a feltámadás reményéig, hitéig vezető utat is számba véve - szóval és dallammal - a Szenteste különös fénytörésében.
10.23. 18:00-1830. Kossuth Rádió
"Egy lángot adok, ápold, add tovább" szerkesztő: Csűrös Csilla zenei szerkesztő:Gere Erzsébet időtaretam: 30 perc Reményik Sándor verssora akár a POFOSZ 1956-os Hagyományőrzőinek ars poeticája is lehetne. Hiszen tagjai 1956 hiteles emlékezetét és résztvevői, áldozatai, meghurcoltjai emlékét igyekeznek megőrizni és továbbadni, mégpedig úgy, hogy az akkor történtek ne történelmi tablóként, hanem hús-vér emberek sorsán keresztül, érzelmi töltettel örökítődjenek a mai nemzedékekre. Ezért hirdetnek minden évben forradalmunkkal és szabadságharcunkkal kapcsolatos irodalmi, történelmi pályázatot magyarországi és külhoni középiskolások, első-másodéves főiskolások és egyetemisták számára különféle műfajokban. A műsor az idei díjkiosztón készült.
04.20.
Feltámadott, alleluja!
Krisztus feltámadásának örömünnepe az emberiség közös kultúrkincse is. Számtalan zenei, irodalmi, képzőművészeti és filmes alkotás jeleníti meg a Messiás élettörténetén keresztül azt az áhítatában is önfeledten örvendező, magasztos pillanatot, felismerést, amelyben az ember önnön esendő mivoltán való felülkerekedését, a teremtő Istennel való kapcsolatát, találkozását éli meg. Aműsor szóval és zenével idézi meg mindezt.
2013.
Húsvét.
Hit és hagyomány a néplélekben
Miképpen idézi meg a húsvéti Nap a feltámadó Krisztust? Miért és hogyan vált a húsvét a megbocsátás ünnepévé?Hogyan ötvöződtek és hatottak egymásra a néplélekben az ősi korok pogány rítusai és a kereszténység legfontosabb ünnepének szertartásai? Milyen szerepe van az emberi élet tér és idő szabályozta folyamában a négy őselemnek? Mekkora erejük van korunk "Isten-kereső lármá"-jában a hagyományoknak, az ünnepi szertartásoknak? Az újjászületés és a feltámadás hogyan hordozza, hordozza-e napjainkban a remény üzenetét?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégekkel - a zenét és a verseket is segítségül hívón.
2012.
2012. december 26. szerda- Kossuth FM
18.03-19.00: Teremtő hit - egy közösség születése
Tizedik karácsonyára készül a nagyvárad-réti református egyházközség Csillagocska Alapítványa. Pálfi József tiszteletes lehetetlennel gyürkőző lelkesedése virágzó közösségi életet teremtett alig egy évtized alatt: mára már 4 csoporttal működő zenei óvoda, gyermek-és felnőtt táncház, néptánc oktatás, gyermek-néptáncegyüttes, férfi, női és gyermekkórus, szülők és gyermekek közös kamarazenekara létesült az Alapítvány égisze alatt. De otthont ad a parókia Baba-Mama klubnak, a hitélet és a közösségi tevékenység számos korszerű formájának a fáradhatatlan lelkipásztor és társai szervezésében. Egy elüzletiesedő, nemzeti hagyományait veszejtő világban, ráadásul a lélekszámát tekintve apadó magyarságú Nagyváradon valóságos misszió ez a diaszpórában élők körében. A karácsonyra készülődő egyházközség életét bemutatva az is kiderül, hogyan tud utat mutatni a "Csillagocska-szellem", tiszta szívvel, jókedvvel, a magyarság önbizalmának és önbecsülésének visszaszerzésével ünnepen és hétköznapokon. Miként érvényesül a hétköznapi élet szintjén mindaz, amit a nagypolitika úgy fogalmaz meg, hogy Európa jövője a keresztény értékek függvénye.
Szerkesztő: Csűrös Csilla
05. 28. Pünkösd lelke - beszélgetés Bogár László közgazdásszal