Magamról - Örökségünk kötelez - Csűrös Csilla oldala

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magamról


"Fénynek értéket ád a sötét..."

Szeretek adni - szeretek kapni. Szeretetet, örömöt, mosolyt.

Lázadó kamasz voltam, konzervatív lettem. Előbb ösztönösen, később tudatosan. A polgári életforma tisztelője. Visszataláltam a Jóistenhez is. És a szüleim képviselte értékekhez. Bár Édesapám előbb ment el, mintsem mindent megbeszélhettünk volna... Nagyon fáj. De él az édesanyám, akinek most visszaadhatom, amit kaptam tőle. És él a bátyám, akire mindig számíthatok a bajban. Akárcsak a férjemre. (Őrá szakmailag is). Jóban-rosszban. És a lányaimra. Lucára, Fruzsira, Julira. Ahogyan ők is rám, ránk.

Ahogyan szaporodnak a halottaim, úgy tudatosulnak a tőlük kapott útravalók is.

A Magyar Rádió mikrofonját a Ház "fura ura" kiütötte a kezemből, de - toll helyett - a klaviatúra és a kamera valamelyest pótolja nem szűnő hiányérzetemet... Mert fontosnak tartom megosztani értékes emberek értékes gondolatait másokkal. Talán, mert érdekelnek az emberek. Talán, mert alapvégzettségem szerint magyar - történelem szakos tanár vagyok. Szakdolgozatomat Szabó Lőrinc Semmiért egészen című verséről írtam...

Családom első "külföldi" útja, nyolcéves koromban Erdélybe vezetett. Azóta is visszatérek. Ha egy év kimarad, már fáj a hiánya. Kis-nagylányaimmal az őszi-tavaszi szünetekben végigjártuk az elcsatolt nemzetrészek mindegyikét. Kárpátalja kiváltképp a szívembe költözött. Fájdalmasan gyönyörűséges élmény volt. Akárcsak verset olvasni. Pilinszkyt, Adyt, Farkas Árpádot, József Attilát. Szabó Lőrincet, Dsidát és Reményik Sándort. Vagy Wass Albertet, Tormay Cecile-t, Kuncz Aladárt, Füst Milánt. Dosztojevszkijt, Marquezt, Durrelt és Maria Vargas Llosát. Megnézni az Árvácskát, a Dodeskadent vagy a Négyszáz csapást. Antonioni és Wajda filmjeit.

Gyönyörű élmény volt kézbe venni első könyvemet is. Írni az újabbakat. Élvezni a hóborította táj látványát és a szikrázó napsütést. Utazni és otthon ülni.

És reménykedni, sőt, tenni azért, hogy végre felemelt fejjel élhessünk ott, ahol élnünk rendeltetett.


-
2010. decembere óta ismét a Magyar Rádióban dolgozom.

Csűrös Csilla


 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz