Főmenü:
Útlevél a tehetséghez
Sok haszna van, ha valaki a "terepről" érkezik a hivatal élére, ha "ülve" szerzett ismereteit szélesíti felállva tágasabb horizontúvá. Így van ezzel Dr. Kaposi József, az Oktatáskutatási és Fejlesztési Intézet főigazgatója is, aki máig jól emlékszik a szakközépiskolai történelem tanári munkája során szervezett színjátszó körre, mely nemcsak a drámatagozatos gimnáziumokkal vette föl eredményességben a versenyt, hanem több színészi tehetséget is útjára indított.
- Észrevenni és pályára állítani a tehetséges gyereket legalább olyan nehéz, mint aztán azon megtartani akkor is, amikor a gyermek még nem is érzékeli tehetségét - állítja, példaként említve, hogy az iskola kapujából hányszor kellett visszatérítenie a színkörbe a haverokkal inkább szórakozni induló, mára ismert színésszé vált ifjút. Sajnos, az elmúlt húsz évben inkább nyílott, mintsem zárult az olló, nőtt a különbség az egyes iskolák eredményei között, így az egyikből több nyelven beszélő európai polgárok kerülnek ki, míg a másokból még magyarul is alig beszélő, a társadalom perifériájára sodródó fiatalok. Bizony, nem mindig ott vannak a legjobb tanárok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ezért sem lehetett tovább várni a köznevelés átalakításával, még akkor sem, ha nem sikerült minden részletet finoman kimunkálni, összeilleszteni, ha sok még a nehézség, fogytán a pedagógusok lelkesedése, és kevés a pénz is.
- Elégedettek lehetünk azzal, ahogyan a tehetségeinkkel bánunk?…
- Két vélekedést szoktak megfogalmazni ez ügyben: az egyik szerint Magyarország a tehetségek hazája, míg a másik szerint hajlamosak vagyunk a tehetségek elherdálására. Mindkettőben van igazság. Jelenleg vegyes a kép. Lezárulóban a 2008-ban egységesített elvek alapján meghirdetett Nemzeti Tehetség Program első szakasza, melynek során tavaly közoktatási és felsőoktatási pályázatokra összesen 700 millió Ft-ot fizettünk ki, 335 diák, 13 tanár és közreműködő részesült kisebb-nagyobb támogatásban. Az is igaz viszont, hogy a beérkezett 2500 pályázat kétharmadát el kellett utasítanunk, mindössze 827 nyert százezres–milliós nagyságrendű összeget, nagyobbrészt művészeti- és sportversenyek, illetve tanulmányi és tehetséggondozó versenyek megrendezésére.
Az idei évre sokkal jobb híreim vannak. 2013-ban a tavalyi összeg bő háromszorosa, 2,3 milliárd Ft áll rendelkezésünkre, ami azt jelenti, hogy majd minden, arra érdemes pályázó nyertes lehet, nemcsak Magyarországon, hanem a határon túli nemzetrészek esetében is. Amire eddig nem volt példa: idén 200 milliót fordítunk a tehetségeket segítő tanárok támogatására, megbecsülésére! Idei pályázatainkkal igyekszünk kiemelten segíteni a hátrányos helyzetű térségek, társadalmi csoportok helyzetén, mondjam úgy, pozitív diszkriminációban részesítjük a honi kisiskolákat, a romákat, a határon túli magyar nyelvű tanintézményeket, miközben odafigyelünk az átlagos helyzetűekre is. A felismert tehetség ráadásul bizonyítottan jótékonyan hat a többi diákra is.
- Milyen szakmai segítséget kaphat a pedagógus a tehetséggondozásban - a remélhető anyagi ösztönzés, megbecsülés mellett?
- A rejtekező tehetség felkutatásában a pedagógus a kulcsszereplő, ebben viszont őt - akárcsak napi, általános szakmai munkájában - tanácsokkal, konzultációval erősíteni kell. A most kiépülő szaktanácsadói rendszer folyamatosan segít, támogat és ennek révén közvetve bekapcsolódik a pedagógusok minősítési folyamatába. Ahogyan minden munka, úgy ez is igényli a folyamatos támogatást, külső szakmai segítséget, ehhez kell a szaktanácsadó. Tervezzük, hogy a célzott pályázatokhoz külön tanácsadót szervezünk. Húsz év mulasztásait nem lehet egyszerre felszámolni, de meggyőződésem, hogy az irány jó!
- Úgynevezett "tehetségútlevelet" indítottak útjára tavaly. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
- Ezt majd csak 3-5 év múlva tudom megmondani, de bizonyos vagyok benne, hogy úttörő jelentőségű vállalkozás a tehetségek elkallódásának megakadályozására.
A már működő tehetségútlevél lényege, hogy az OKTV első 30 helyezettjének adatait eljuttattuk a felsőoktatásba, hogy intézményesítetten figyeljék a fiatalokat, szervezzék be őket tudományos diákköri munkára. Ez már nagy szó! A felsőoktatás teljességgel partner ebben. Még jelentősebb lépés, hogy a fehér foltok feltérképezésére, az esetlegességek kiszűrésére ún. tehetségkatasztert akarunk létrehozni, olyan adatbázist, mely nemcsak az OKTV-k, hanem minden tanulmányi verseny eredményét tartalmazza és összegzi, mind a felkészítő tanárok, mind a versenyző diákok szempontjából. Most kezdtük a munkát, de néhány év alatt ezen adatbázis a már létező bázisokkal kiegészülve olyan rendszert alkot, amely alapján komoly ismereteink lehetnek arról, ki szerepel gyakran, vagy esetleg hol sikkad el egy-egy tehetség.
- Az Európai Unió segítségére, támogatására számíthatunk-e a tehetséggondozásban?
- Örömteli, hogy az Unió is elismeri Magyarország ezirányú tevékenységét. Olyannyira, hogy az Európai Tehetségnap a mi Bartók Bélánk március 25-i születésnapjára került. Hazánk megítélését illetően ez mindenképpen reménykeltő hír!
Csűrös Csilla