Főmenü:
A pulyka is madár...
A magyar tehetséggondozás éppoly elismert és nagy kincse Európának, mint a Kodály-módszer! - von párhuzamot a szívének legkedvesebb területtel Ember Csaba, a miniszterelnök tanácsadó szervezeteként alakult Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum tagja, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap Előadó-művészet Kollégiumának tagja.
- Hazánk uniós elnöksége idején sikerült megismertetnünk az Unióval a magyar tehetséggondozásnak a kisgyermekkortól építkező modelljét - mondja. - Ennek elismerése, hogy az életművét e kérdéskörnek is szentelő Csermely Péter professzort tavaly az Európai Tehetségsegítő Tanács elnökévé választották. Az ő hasonlatára szívesen hivatkozom: "A madarak közül a sas kiválóan repül, a rigó gyönyörűen énekel, a pulykának meg sok húsa van. Az oktatásnak a sas túl gyors, a rigó túl zajos, a pulyka meg egyszerűen nem fér be az iskolapadba. Az oktatásnak tyúkok kellenek. Igaz, hogy csak repdesnek, a hangjuk alig okoz örömet, és húsuk sem olyan sok, de legalább egyformák és egyszerűen kezelhetők. Az oktatásnak nyitottnak kell lennie az egyénre szabott programokra ahhoz, hogy elviselje, sőt segítse a sasokat, a rigókat és a pulykákat is."
Az Országgyűlés 2008-ban - a tehetséges fiatalok lehetőségeinek feltérképezése után - ennek szellemében döntött a Nemzeti Tehetség Program életre hívásáról, 20 évre szóló célrendszert megfogalmazva. Alapcéljai: a tehetség azonosítása; segítése a kibontakozásban; hasznosítása a társadalom érdekében.
- A tehetség útját a kisgyermekkortól a felnőttkorig figyelni, támogatni kell! Mi valósult meg mindebből időarányosan?
- Ezt szolgálja a Nemzeti Tehetség Program számos eleme, a Hoffmann Rózsa államtitkár vezette Fórum pályázati javaslatainak megvalósítása, új formák bevezetése, például Tehetséghidak programja, és elkészültek már - a fő cél figyelembe vételével - az adott prioritásokra épülő cselekvési programok is. A Fórum tagjai tanácskozási joggal a határon túli pedagógusok is, mert célunk a Kárpát medence összmagyarságának tehetséggondozása. Elvi, de nagyon fontos lépés, hogy a nemzeti köznevelési törvényben szerepel a tehetséges gyermek fogalma!
Hazánkban jelenleg több mint 300 tehetségpont működik, tehát a hálózattá szerveződés időszakát éljük. A minőségfejlesztés mellett így megvalósulhat a tapasztalat-, módszer-és információcsere, vagyis a tehetség felfedezésének pillanatában a pedagógus máris konzultálhat kollégáival a világháló segítségével. Jómagam így tudtam például egy, a zeneiskolánktól 40 km-re élő tehetséges gyermek számára megtalálni a hozzá legközelebbi fagott-tanárt. A Magyar Géniusz Portálon (http://geniuszportal.hu/ ) tájékozódhatnak a pedagógusok, akiknek már a kérdéssor elolvasása, megválaszolása is nagy segítség lehet, és itt regisztrálhatnak tehetségpontként az iskolák. Elkészült az ugyancsak nagy előrelépést jelentő tehetségtérkép, mely természetesen folyamatosan bővül, és már húsznál is több megyei és határon túli tehetségsegítő tanács működik, s tagozódik a Csermely Péter vezette, az egész nemzet összefogásában érdekelt Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsba. Ezekhez nemcsak civilek, hanem vállalkozások is csatlakozhatnak, hiszen a társadalom számára legalább olyan fontos egy jó esztergályos, mint egy híres magyar zongoraművész sikeressége.
- A gyermek tehetségének kibontakoztatásához tehetséges tanár is szükségeltetik…
- Nyilvánvaló, hogy a segítőtől nagyon sok függ, de tehetséges pedagógusaink vannak szép számmal, hál' Istennek! Ám kétségtelen, velük is törődni, őket is segíteni, motiválni kell, erre szolgál a mentortanárképzés, a tanácsadás és a segítő szándékú külső ellenőrzés. Az anyagi megbecsülés ugyancsak nagyon fontos, bár amikor a gyermek szemébe nézek, nem a pénz jut eszembe az ő megfelelő testi-lelki-szellemi fejlődése, fejlesztése érdekében végzett teendők kapcsán. A miénk nem munka, hanem élethivatás -miközben nyilvánvaló, hogy ennek ellátását megélhetővé kell tenni!
- A sakkzseniként számon tartott Polgár-lányok édesapja nyilatkozta: az ő döntésén múlott, hogy gyermekei nem más területen bontakoztatták ki átlagon felüli képességeiket. Egy másik állítás szerint a tehetséget csak hagyni kell kibontakozni!
- A sokirányú tehetségnek van egy általánosan jó képességrendszere, amely néhány területen képes kiemelkedőt produkálni. Szerencse kérdése is, illetve sok függ a segítőtől és az egyén családjától, hogy melyik fejlődik ki a maga teljességében. Annyi bizonyos, akarata, belső motivációja ellenére egyetlen tehetséget sem lehet kibontakoztatni! Csak ezután következik az, amit úgy összegezhetek: 50% tehetség, 49 % szorgalom és 1 % képzés - ez viszont folyamatos. Hangsúlyozom, hogy az ingergazdag környezet, az önállóságra nevelés már kisgyermekkorban nagyon fontos!
- A művészképzésnek, a művészeti tehetség felismerésének vannak-e sajátosságai?
- Szakterületemen maradva: az állami zeneiskolai hálózat erre a minta, hiszen ez a jól működő, minden tehetségnek lehetőséget kínálni tudó, tehetségfelismerő-, fejlesztő-, továbbképző rendszer már bizonyított. E hálózat összekapcsolása a többi tehetségsegítő területtel lehet a jövő útja a többi művészeti ág számára is.
A jelen jó példája pedig az Országos Sportágválasztó illetve Nagy Hangszerválasztó rendezvény, a tehetségek felbukkanásának kiváló terepe. Itt találkozhat a sporttal, zenével ismerkedő és a sportok, az egészséges életmód iránt érdeklődő. Célunk, hogy a Nemzeti Tehetség Program mindenkiről és mindenkinek szóljon az óvodától a felsőoktatásig, az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységekre egyformán figyelve.
Csűrös Csilla