Főmenü:
Sörtúrára fel!
A hidegtől bepárásodó, sörtől habzó korsó látványa, bizony, sokakat hoz felhevült állapotba. Az is igaz, felhevült állapotban esik tán legjobban a sárga - vagy fekete vagy barna vagy piros - nedű elfogyasztása. Nem véletlen, hogy a sörtúrák szezonja a kikelettel kezdődik és az őszi, elbágyadó napsugárral lassan-lassan véget is ér Európa-szerte. Cseh, német és belga sörök vonzzák legfőként a sörturizmus híveit, ám ne becsüljük le a honi, a Dreherek és a Haggenmacherek receptjein alapuló magyar sörök ízvilágát sem. Ráadásul a fáradt embert egy pohár világos sör mindennél jobban felfrissíti, az étkezés előtt fogyasztott pilseni remek étvágygerjesztő, de segít az izgatott ember megnyugtatásában is...
Ó-Egyiptomban is ezt itták
Sör létezik, mondhatnánk, mióta világ a világ. Már az ókori egyiptomiak is főztek sört, melynek savanykás íze nemigen ízlenék a mai embernek. Az óbabiloniaknál a sör fizetőeszköznek minősült: egy jó munkás napi bére öt liter sör volt. Az egyiptomiak arra is rájöttek, hogy a sörnek milyen jó hatása van a bőrre. Európában, a germánoknál a sör hétköznapi ital volt. Gyógyászati célra is ők használták először: megfázás ellen melegítve fogyasztották. Magyar sörmúlt Az ősmagyarok bozának nevezték a gyenge alkoholtartalmú, köles, árpa vagy más gabona erjesztéséből nyert, sörre emlékeztető italukat, készítését valószínűleg a törököktől tanulták. A magyarok ismertek egy sztyeppei eredetű italt is: a nyírfa vagy a juhar kérgét megcsapolták, a kifolyó lét összegyűjtötték, majd több napig erjesztették. Magyar specialitás a "kun ser" vagy más néven "kenyérser". Ez a kenyérsütés mellékterméke. A köles-, árpa-, búza magvakat őrlés után, víz és kovász hozzáadásával kenyérré dagasztották, majd a kelesztett tésztát lapos, megforrósított köveken sütötték meg. Azegyenlőtlen melegedés következtében a kenyér közepe nyers maradt. A félig sült kenyértésztát megtörték, vízzel telt edénybe tették. A kovásztól ez megerjedt, és néhány nap után savanykás, enyhén szeszes italt kaptak. Hogy bódító erejét növeljék, a gabona közé kendermagot kevertek. "A jó sör jön is, megy is" Az ősi germán sörkészítés receptje szerint a sörhöz felhasználandó gabonát és magvakat forró köveken szárították, aszalták. Az így nyert anyagból kezdték erjesztését és főzését. E módszer az 1800-as évekig lényegében változatlan maradt. A XV. századig a serfőző mesterek igazából nem ismerték az élesztő működését. Feltűnt viszont, hogy a schwechati és a müncheni sörök tartósabbak társaiknál. Egy dán tudós jött rá, hogy ennek a hűvös hőmérsékletű erjesztés és a sörlében alámerülő élesztő az oka. Ennek alapján különböztetünk meg felső és alsó erjesztésű sörtípusokat. Ez utóbbiakat Dreher Antal, a Sörkirály elnevezése - "Lagerbier"- nyomán lager sörnek is nevezik. Ide tartozik a világszerte népszerű, száraz, komlós utóízű pilseni sör. Felső erjesztésűek a gyümölcsös ízű angol ale-ek.
Alsó, felső - világos?
A világ szinte összes világos söre kapcsolódik ahhoz az italhoz, amit 1842-ben főztek először Pilzen városában, Bohémiában. Korábban sötétebb színű vagy fátyolos volt a sör, Bohémia viszont az üvegpoharak és kupák gyártásában is élen járt, így a sör színe különös hangsúlyt kapott. Az eredeti pilseni sör, a Pilsner Urquell szép aranyszínű, Bohémia komlói pedig nagyszerű aromát kölcsönöznek az ínycsiklandó, finom utóízű, közepesen testes sörnek.Az összes klasszikus brit és belga sörtípus, valamint minden búzasör felső erjesztéssel készül. A gyors, meleg erjesztésnek köszönhetően gyümölcsös, fűszeres jellegűek. A német búzasör mellett belga társát kell megemlítenünk: Brüsszel környékén évszázadok óta főzik a világ legkülönösebb sörét, a lambic-ot. Ezt a sörfajtát a vadon, csak itt megtalálható élesztők spontán módon erjesztik, majd legalább 3-6 hónapig érlelik hordóban, de igazán éretté csak "két nyár" elteltével nyilvánítják.
Sörtani ismereteink bővítése után lássuk, hová is induljunk, ha igazi seritalra vágyunk!
Prága, a sör(fő)város
Svejk, a derék katona városa jobbnál jobb sörökkel és hangulatos "csapszékekkel" várja a sörturistákat. Akik bizonyára jól tudják, hogy errefelé pohárnyit rendelni szánakozó arckifejezésű pincéreket eredményez. Illő tudni azt is, hogy a korsó lengetésével újrázást kérni - a cseh pincérek olvasatában - azt jelenti, újabb kört rendeltünk az egész asztaltársaságnak. Ez a tapasztalat persze Németországra is vonatkoztatható.
A szent ötös
A sör közép-európai fővárosában a "cseh sörök szent ötösét" (Budweiser, Gambrinus, Krusovice, Pilsner Urquell, Staropramen) érdemes kóstolgatni, ezek között karakteresebb, erősebb és gyengébb, édeskés vagy kesernyés utóízű, "szőke-barna-fekete" egyaránt megtalálható.
Hol igyék a sörissza?
Konkrétan hová is vezessen a prágai sörtúra? Nos, ha már Svejket említettük, ildomos elsőként a Hasek-regényből elhíresült sörözőt, A Kehelyhez (U Kalicha) címzettet felkeresnünk, ahol a falon még mindig ott díszeleg az eredeti Ferenc József kép - az eredetinek mondott légypiszokkal...
Ugyancsak élő legenda és zarándokhely az 1499-es alapítású U Fleku a Kremencova utcában, saját sörfőzdével, kabaréval, lovagteremmel és múzeummal. Hosszú asztalok melletti sörpadok, fehérkötényben, tálcával futkosó pincérek, az asztalra tett blokkon szaporodó rovások, sok külföldi, állandó nyüzsgés - remek hangulat, mely még évek múltán is felidézhető.
Kihagyhatatlan legenda az U Medvídku is, az 1466 óta létező, patinás söröző Prága központjában. Aki pedig a régi cseh konyha egyszerű, de nagyszerű egytálételeit - ó, a cseh knédli! - is szívesen megkóstolja egy klasszikus kiskocsmában, annak az Óváros tér és a Köztársaság tér között fellelhető Pivnice Radegast ajánlható.
Mindez, persze, alig néhány a sör fővárosának számtalan "korcsmahivatala" közül, melyek mindegyikét fölsorolni is - nemhogy felkeresni - a lehetetlenséggel határos.
Oktoberfest - szeptemberben
Prága mellett persze, München is jó eséllyel pályázhat a sörfőváros megtisztelő címre, hiszen a legendás Oktoberfestek százharminc éve szinte szüntelen vonzzák Európa sörivóit.
1810-ben rendezték az elsőt a sorban, mégpedig Ludwig trónörökös és Therese hercegnő egybekelésének örömére, ám a főszereplő ekkor még nem a sör, hanem a lovasverseny volt. Sörárusítást ugyanis csak 1880-tól engedélyezett a városi vezetés. Bajorország és egész Európa legnagyobb sörünnepét, azóta csak járványok- vagy háborúk idején és a XX. század néhány viharos évében nem rendezték meg. Az Oktoberfest a XIX. század vége óta nagyon hasonlít a maira. Annyi csak a változás, hogy a szervezők szeptember második felére hozták előre a 16-18 napon át tartó sörünnepet, nehogy a hűvösödő október bárkit otthon tartson.
"Lökd ide a sört!"
A sörfesztivál sátraiban manapság már hat milliónál is több látogató fordul meg, hogy a százezer hely valamelyikén üldögélve, korsót emelgetve, hozzá bajor perecet ropogtatva vagy "Bratwurst"-ot falatozva élvezze a kavalkádot, a "brúderek" összekapaszkodó nótázását, s persze, a rendkívül finom sört. Hiszen ki tudna ellenállni a bajor sörnek! Kiváltképp ajánlatos végigkóstolgatni a szűretlen zwickelbier-kellerbier-landbier vonulatot, illetve az ugyancsak szűretlen búzasörök világos és barna változatát egyaránt. Nekem különlegesen ízlett a citromkarikával ízesített "világosszőkéjük", de ez csak egyetlen ötlet a gazdag kínálatból. Tájékozott sörkedvelők ellátogathatnak a Münchentől 40 km-re fekvő Au in der Tal-ba is, a Beck von Peccoz grófi család kastélyába, illetve a mellette lévő sörgyárba. Az idős gróf végigkalauzolja a látogatót saját birtokán, megmutogatja trófeáit, ezt követi a sörgyári látogatás. A turisták beleszippanthatnak a hatalmas erjesztőkádból áramló gázba, ebben készül 1846 óta az Auer Helles. A literes korsóban kínált sör mellé jár a hamisítatlan bajor vacsora is. A kriglik itt is, akárcsak az Oktoberfesten, "szuvenírként" megvásárolhatók.
Stuttgart, Bad Hersfeld, Hannover és Mühlhausen sörfesztiváljai is évek óta csalogatják már a sörturistákat. Münchenben viszont gyakorlatlanabb sörivóknak célszerű figyelembe venniük, hogy a sörfőzdék annyiban speciális sört kínálnak az Oktoberfesten, hogy azok alkoholtartalma a szokásosnál nagyobb!
Ragad-e a bőrnadrág?
A bajor sörök minőségének megállapítására a hagyományos "bőrnadrág-próba" a legalkalmasabb. A bajorok ugyanis így tesztelik a frissen lefőzött seritalt. Az erre a célra rendszeresített alkalmatosságban ülepnyi üreg található, melybe két liter langyos sört öntenek. Ebbe a mélyedésbe szottyan bele a bőrnadrágos bajor, és addig kóstolgat, amíg a sört be nem szívja a nadrágja. Ekkor megpróbál felállni, és ha a bőrnadrág odatapadt a deszkához, nos, akkor jó sör készült.
"De hová álljanak a belgák?"
Sörtúrázni vágyó olvasók joggal hiányolnák ezen írásból a belga sörök kínálatát, hiszen sok sörimádó kedvence valamelyik elismert belga sör, a szokványos lágertől az ezoterikus vonzerejű báránysörön át a flamand vörösig. Hogy a különböző gyümölcsös ízesítésű - kivált női ínyeket csiklandozó, málnás, áfonyás stb. - sörökről már ne is beszéljünk!
A középkorban a szerzetesek kolostoraikban főzték e nedűt. Manapság sokszáz csapszék -"belgául" café - kínál sokfélét a majd 500 fajta sörből Belgium-szerte, mégpedig mindig pincehidegen, azaz 8 és 15 Celsius fok közötti hőmérsékleten. (A leghíresebb sörházak Brüsszelben: Beer Circus, Delirium Café, Moeder Lambic, L’atelier. Antwerpenben: Culminator, Dud Arsenaal. Bruges-ben: De Garre, T Brug Veertje. Ghentben: Hopduvel, Trappistenhuis Ghent, Het Waterhuis aan de Bierkant)
Belga specialitás, hogy minden sörnek - a hagyományos üvegalakhoz képest - saját üvege van. Ezek az ital ízét, aromáját emelik ki, más és más utat adva az üveg oldalán felfelé gyöngyöző buborékoknak. És az üvegek zömében parafadugót találunk!
Sörkörök magyar módra
A hagyományosan borivó hírében álló magyarok - egy közvélemény-kutatás szerint - 55%-a minden alkoholos italnál előbbre valónak tartja a sört. A sörivók kétharmada pedig legszívesebben korsót emelget üveg vagy pohár helyett.
Újdonság az is, hogy ifjaink a testmozgást és a kulturálódást igazi magyaros leleménnyel társítják a sörözés el nem unható passziójával. Sört szerető gépészmérnök hallgatók például sajátos kirándulást szerveztek tavaly decemberben, mely szerint: "A teljesítménytúra elsősorban szórakozás, és csak másodsorban verseny. Kétféleképpen lehetett pontokat gyűjteni, sörivással és helyváltoztató mozgással (gyaloglás, futás, rohanás, sétálás, andalgás, tántorgás, kúszás, mászás, hát- és egyéb úszásnemek, békaügetés, indián szökdelés, stb.) Rajt: 10:00, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisszentlélek, Dobogókő, Két-bükkfa-nyereg. Cél: Pilisszántó. Beérkezés 18:00-ig. Szintidő: 7 óra."
Hadd mutassam be a honi Sör+Ember nevű mozgalmat is, melynek lényege, hogy "a szociális-kultúr-alkoholfogyasztást képviselő ifjú titánok próbálják összefogni hasonszőrű egyedtársaikat, és számukra 'gondolatébresztő-ismerd meg kishazádat korsóval a kezedben’ eseményeket szerveznek."
Sörtúrázni, lássuk be tehát - kaland, kultúra, szórakozás - ha mindjárt nem mulatság!
Csűrös Csilla