Főmenü:
Két keréken a Fertő-tó körül
A tornácos ház deszka kapuját maga a gazda nyitja. Ő a hegykői "műholdkövetőnk", aki azóta kalauzolt bennünket maroktelefonján, hogy a fővárosból az M1-es autópályára, Győr után pedig a 85-ös útra hajtottunk.
- "Fertőszentmiklós után jobbra a második leágazás és"...megérkeztünk.
Az udvar végébe hajtunk, szemben a szabadtéri kemencével, amelyben majd az a kenyér sül, amelyet útravalóul kapunk, amikor hazafelé indulunk...
Ám még csak most érkeztünk.
Amíg lepakoljuk a kerékpárokat, és fölmálházzuk a csomagtartókat, ízelítőt kapunk településtörténelemből. Több mint nyolc évszázad adja Hegykő múltját. Villam Igku, vagyis pogány áldozati kő. Ebből csavarodott (Zum Heiligen Stein) a német kifejezést magyarítva a település mai neve: Hegykő. Akkor vásártartással rendelkező falu, később mezőváros. Most inkább üdülő a hagyma- és zellertermesztéséről is ismert település. Mert igaz ugyan, hogy a tószéli kilátótorony miatt sokan bicikliznek a vízig a tanösvényen, de a legtöbb időt itt mégis mindenki a termál medencéiben tölti.
A megmártózás után indulunk Balfról Fertőrákosra visz az út. A meredélyen a szégyenoszlopnál pihenünk meg. Ez a pellengér Magyarország egyetlen nyíltszíni büntetőeszköze. A múlt század első felében szégyenkezett ehhez kötve házasságtörő asszony és kukoricatolvaj is.
A kőfejtőig a fiatalabbak fölhajtanak, magam tolom a bringát. 12 millió év van a lábunk alatt. Legalábbis ilyen régen keletkezett az itt bányászott kőzet. Ebben az időben a környéket a Pannon-beltenger borította. Sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok, amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. A mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja a lajtamészkövet. A bánya hatalmas termeinek falán és 15-25 méteres oszlopain jól megfigyelhetők a megkövült állat- és növénymaradványok. Előfordulnak benne még cápafogak is.
A kőfejtő mélyéből alagúton át, a csigalépcsőn felkapaszkodva érünk a tetőre. Lenyűgöző kilátás nyílik innen a Fertő-tó 309 négyzetkilométeres víztükrére és a smaragdzöld nádasra.
Világörökség, ahol állunk.
Hiába a Fertő-tó a legnagyobb sóstó Európában, vize sekély. A vízmélység állandóan változik. Átlagosan az egy métert sem éri el. A tó többször is kiszáradt már, legutóbb 1867-1871 között. Elsősorban a talajvíz, a csapadék, valamint két patak táplálja.
Természetes lefolyása nincs, vizét a Hanság-főcsatorna vezeti el.
A Fertő az eurázsiai sztyeptavak legnyugatibb képviselője. A sűrű nádasok és a mintegy 80 sós mocsárfolt valóságos madár-paradicsomot alkotnak. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyes részei csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. De lehet a tavon fürdeni, szörfözni, csónakázni, vitorlázni, sőt áthajózni az egyik partról a másikra.
A környék 8 ezer éve különböző kultúrák találkozópontja. A régészeti feltárások során az i.e. 6. századból származó, emberi településre utaló eszközöket is találtak.
Legközelebb Háry földjén állunk meg. Az egykori határátkelő mintha a nagy mesélő világát idézné kis őrházával. Ha a kerékpárút simaságát tekintem, mintha lenne az Uniónak keleti, meg nyugati oldala. Itt még a fű is vigyázz-ban áll. Egészen a kikötőig. Ám még mielőtt a mólón a sósvizű tó sötétjével ismerkednénk, nézzünk be egy-egy fertőmeggyesi (Mörbisch am See) udvarba.Világörökség.
Megmártózás az élményfürdő vizében a kikötőnél, és a következő állomás a nászutasok városa, Ruszt (Rust). Itt bizonyosan több a gólyafészek, mint a helyrajzi szám! Rusztot a Fertő-tó ékszerdobozának hívják, és van is benne valami. A település nyugalma, rendezettsége magával ragadó. Főszezonban a turisták kedvelt kirándulóhelye, de találunk a közelben több wellness-szállót, köztük négycsillagosat is. Parkolóhelyet a kikötő mellett keressünk, mert a helybéliek nem engedik be a buszokat és az autókat a főtérre.
Sétánk során megnéztük a Halásztemplomot, az evangélikus templomot, ahol magyar feliratot találtunk, mellyel a Millenniumnak állítottak emléket. Számos régi épület kapuja nyitva áll, az udvaron kis éttermek, borozók. De kékfrankost kóstolni másutt lesz "okunk". (Oggau am Neisidedler See magyar neve: Oka) Bármelyik pincének a lugasa alatt bukik a kancsó, csordul a hegy leve, és készül a lilahagymás zsíros kenyér.
A Fertő-tó körüli túrából a Magyar Versailles-t semmiképpen sem hagyhatjuk ki. No, nem Trianon, hanem sokkal inkább Joseph Haydn miatt.
A bécsi klasszicizmus kiváló mestere már gyermekkorában szoros kapcsolatba került a muzsikával, mint a hainburgi gyermekkórus, illetve a bécsi Saengerknaben együttesének tagja. 1762-ben Esterházy herceg udvarába került, ahol zavartalan körülmények között idejét és tehetségét teljesen az alkotómunkának szentelhette, sőt, a herceg házi zenekarának élén módjában állott műveit rögtön keletkezésük után meghallgatni. 1784-ben a zenekart feloszlatták, de a hercegi család minden ellenszolgáltatás nélkül továbbra is folyósította járandóságát. Így Bécsbe költözése után is nyugodtan dolgozhatott.
Érdekes, hogy Ausztriában nincs mindenütt külön út a kerékpárosoknak. Van, hogy az autókkal együtt kell tekernünk Bizony, én kerékpárra ültetném hosszabb-rövidebb időre az összes autóvezetőt! A "drótszamár" nyergéből ugyanis nem olyan egyszerű a világ, mint azt némelyik kamionos hiszi...
Idáig jutottunk az elemzésben, de nem jutottunk túl a tó "fővárosán", Pátfalun (Poders- dor). A 4 kilométer hosszú Fertő-part és a tikkasztó hőség ellustított bennünket. Strandolás után még egy pillantás a kétszáz éves zsindelyes szélmalomra, és meg sem állunk, míg a hansági főcsatorna hídján át vissza nem zöttyenünk Magyarországra.
Másnapi úri reggelit követően győztes hadvezérként vonulunk Eszterházy Miklós kontinenshírű épületegyüttesébe.
XVIII. századi kastélyépítészetünk leggazdagabb, legjelentősebb alkotása, a fertődi (Eszterháza) Esterházy-kastély. Társtalan mű Magyarországon. Csak uralkodókhoz mérhető az a költségeket nem kímélő természetátalakító munka, amelyet az épület- és kert együttes létrehozatalához elvégeztek. A közlekedést és az építőanyag-szállítást akadályozó hatalmas lápot a nyolc kilométeres gát és három csatorna megépítésével rövid időn belül lecsapolták.
A fertődi kastélyt az ország leggazdagabb főura építtette, akit pompaszeretete miatt már a kortársak a "Fényes" jelzővel illettek. Még a fiatal Goethe - aki 1764-ben Frankfurtba utazott, hogy a későbbi II. József koronázási ünnepségeit megnézze - is felfigyelt a fényes külsőségek között élő, pompás ünnepségeket rendező császári követre, Esterházy Miklós hercegre, és meg is emlékezett róla a Költészet és valóságban. Az épületet a korabeli leírások és dicsőítő költemények "magyar Verszáliának" nevezték. Esterházy herceg azonban nemcsak a versailles-i, hanem a schönbrunni kastélyt is mintának tekintette. A komplexumhoz operaház, marionettszínház, képtár, muzsikaház, színház és télikert is tartozott. Gyönyörködünk, pihenünk.
Aztán egyikünk nemcsak defektet, hanem nyolcast is kap a gyökerektől érdessé lett kerékpárúton, de ekkor már Fertőszéplakon Széchenyi Ferenc szülőfalujában járunk.
Míg ketten elhajtanak a most mentőként szolgáló négykerekűnkhöz, addig a vasúti lámpagyűjteményt "leltározzuk", és gyönyörködünk az utcarésznyi fölújított épületsorban.
Autóval persze, sok minden kényelmesebb - állapítjuk meg már Budapest felé utazva, miközben maroknyi darabokat törünk a hegykői kemencében sült meleg házikenyérből. Legközelebb legalább egy hétre jövünk, Sopront és Frauenkirchent (Boldogasszony) is meglátogatva.
Csűrös Csilla