Főmenü:
Kánától a Szent Angyalokig
Szöveg: Csűrös Csilla
Magyarország ötödik legnagyobb városa - lehetne. Pedig csupán a főváros egyik kerülete. A tizenegyedik. Újbuda. Van benne történelmi városrész, kertvárosi és lakótelepi övezet. Fogadja a Budapestre érkezőt, búcsúztatja a Balaton, Bécs, Pozsony felé indulót. Tágas terek, parkok, szecessziós, szép épületek, iskolák, templomok, szobrok és meghitt kis titkok, barátságos zugok egyaránt jellemzik: sokféle hangulat közül válogathat a kerületben sétára induló.
Rómaiak nyomában
Talán épp ezt szereti benne, tán éppen ezért nem lett hozzá hűtlen soha bennszülött lakója, új polgármestere, Hoffmann Tamás. A szíve, persze, gyermekkori emlékeihez, Albertfalvára húzza. A családias hangulatú kertes házak közül jónéhány helyén ugyan már lakótelepi épületek nyújtózkodnak - akárcsak Őrmezőn -, de azért megvan még a kirándulásra hívogató kiserdő, a békés, kisvárosias atmoszféra. Itt élni már a régi rómaiak is szerethettek, hajdani telepük feltárt - majd leletmentés után visszatemetett - romjai ezt bizonyítják. Tóváros lakóparkjának építésekor pedig Kána városának maradványai bukkantak napvilágra. Lőportár őrzi a középkor emlékét, a valahai repülőgépgyár pedig már az egészen közeli múltat jelenti.
Gyár vagy műemlék?
A kerület egyébként hajdan sokféle iparágnak adott otthont, épületeik mára jobbára másféle célokat szolgálnak. Ma is üzemel viszont a kelenföldi hőerőmű, melynek 1926-ban emelt, Reich Kálmán műegyetemi tanár tervezte toronyépülete - véli a polgármester - érdekes, helyi műemléki védettségű színfoltja a kerületnek.
S bár e toronyról is messzire láthatni, kirándulásra mégis inkább a gazdag növényvilágú Sashegy kilátóját ajánlja, vagy a Villányi úti arborétumot. Hangulatos sétákra invitál Kelenvölgy családias nyugalmú világa is. Lágymányos viszont már a nyüzsgő, városi élet része.
Hévíz a templom mellett
A 2005 óta Újbuda névre hallgató kerület történelmi magja, múltja Szentimrevárosban található. A mára beépült Gellérthegy szőlőültetvényeinek emlékét utcanevek őrzik, barátságos parkkal övezett Feneketlen-tó lett a hajdani agyagos bányatóból, és hol van már az a kis földszintes házikóban meghúzódó halászcsárda, melynek helyére a Gellért Szálló csipkés homlokzatú, szépséges épülete került?! Az elé épített díszkút Budapest ásvány-és gyógyvizeinek szimbóluma. Vajon hányan tudják a polgármesteren kívül, hogy a kerület egyik büszkesége, a festett, kazettás famennyezettel, megújult orgonával büszkélkedő, a Feneketlen-tó vizében a maga teljes méltóságában visszatükröződő, barokk pompájú Szent Imre templom mellett egy sós vizű hévízforrás várja lefojtva jobb sorsát?
Mesél a múlt
A templom szomszédságában a tekintetet az égre nyitó kupola a mára ismét Szent Margit nevét viselő középiskoláé. Ez és a szocializmus kényszerszünete után a ciszterci rend tulajdonába visszakerült Szent Imre Gimnázium az országot felvirágoztató Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szoborkompozíciójával szép egységet képez a metróépítés sújtotta Móricz Zsigmond körtér kontrasztjaként. Az író csöndesen szemlélődő szobra ideiglenesen el is költözött, míg Szent Imre herceg aranyos alakja - az erre siető járókelőkhöz hasonlóan - türelmesen viseli az évek hosszú sora óta tartó építkezés szűnni nem akaró megpróbáltatásait. Szebb jövőjében reménykedve húzódik paraván mögé a csodaszarvas-motívumokkal körbefaragott díszkutat rejtő Gomba megújításra váró épülete is. A mielőbbi megoldáson dolgozik Hoffmann Tamás.
Újbudán belváros születik
A századfordulón kiépült Bartók Béla úton sorakozó szecessziós, eklektikus stílusú polgárházak teremtette egységes és vonzó utcakép a mai, e helyre kulturális negyedet álmodó terveknek kínál méltó keretet. Akárcsak a környék képzőművészeti galériái avagy a főváros irodalmi életének egykori rangos, ma ismét megnyílt emlékhelye, a Hadik Kávéház a Gárdonyi Géza szobor közelében. Az írót megidézve a talapzaton ölében fekvő gyermekének mesét olvasó, fejkendős asszony alakja teremt meghitt atmoszférát. Második otthona volt a kávéház az innen nem messzire élt Karinthy Frigyesnek, kinek unokája, Márton - méltó utódként - a főváros első, magánkézben lévő színházának életre hívója és éltetője immáron évtizedek óta. A Ménesi úti Karinthy-villa dinasztikus titkok tudója.
A gyalogos király
A polgármester számára az emberközeliség a legfőbb rendezőelv újbudai kultúrtörténeti sétánkon. A gellérthegyi, a rendszerváltozásig befalazottan árválkodó Sziklakápolna a kollégiumból ismét pálosok otthonává váló épületrésszel éppoly kedves szívének, mint a köztünk, bennünk élő, templomalapító Szent István király Kő Pál készítette, a kápolna előtt, lova mellett álldogáló szobra, mögötte a város fölé magasodó kereszttel. A gazdagréti Szent Angyalok máig épülő temploma pedig - magyarázza meggyőződéssel - arra példa, hogy a lakótelepek ridegsége közepette is megszületik az igény a szépre, a harmóniára, a lélek megszólítására.
A templom neonkeresztje esténként meleg fénnyel köszönti az autópályán rohanókat, kiket a polgármester egyszer majd szívesen fogadna az útonjárók védőszentje, Szent Kristóf szobrával is. S szeretne szobrot állítani a kerület '56-os hőseinek is...
Otthon itthon vagyunk
Ezek még csak tervek, ám az albertfalvai, kicsinyke Mahunka téren minap felavatott szobor már maga a megvalósult üzenet. Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette az 1848-as honvéd hős, Mahunka Imre szobrát, mely az elmúlt évtizedek hányattatásai után most új talapzaton köszönti, emlékezteti és gyökerezteti múltjukhoz, szűkebb-tágabb közösségükhöz az itt élőket.