Főmenü:
A kisplasztika nagyasszonya
Ő maga a hatvanadik. Józsa Judit kerámiaszobrász, aki a turul megtermékenyítette Emesétől az 56-os mártír Tóth Ilonkáig ötvenkilenc magyar nagyasszony portréját álmodta agyagba, mégpedig az általa kikísérletezett, hajtogatós technikával. Híres korondi fazekascsalád gyermekeként természetes volt számára, hogy 11 évesen már szobrot formáz. Miként természetes volt az is az otthon, "nannyótól" székely-magyar népmeséket hallgató, keramikus édesapjától titkon a magyar történelemről tanuló, a romániai diktatúrában felnövekvő lányka számára, hogy magyarságára, értékeire büszke legyen, s ebbéli tudását továbbadja. Ezért végezte el - már Magyarországra települve - a művészettörténet szakot is. Szakdolgozatát Izsó Miklósról írta.
Magyar nők az angol királyi családban
Hányan tudják vajon, hogy Szent István unokájában, Skóciai Szent Margitban az összes angol uralkodó felmenőjét tisztelhetjük? Pedig - mondja a nyáron Brüsszelben rendezendő Magyar Szentek kiállításra Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Kinga és Piroska, Margit alakjával készülő művésznő - "ez a kicsi Margit" nem az egyetlen, az angol uralkodócsalád ereiben a beházasodó gyönyörűséges erdélyi grófnő, Rhédey Claudia révén is folyik magyar vér. De büszkék lehetünk Kossuth Lajos testvérére, Zsuzsannára is, a szabadságharc főápolónőjére, aki a Vöröskeresztet alapító Florence Nightingale-t előzte meg öt évvel a betegápolás megszervezésében. S ki tud az első magyar orvosnőről, Hugonnay Vilmáról, az Afrika-utazó, födrajzi felfedező Sass Flóráról, vagy az első magyar ásványtanász nőkutatóról és női egyetemi tanárról, Vendl Máriáról, Szögyény Antóniáról, a közjótékonyság nagyasszonyáról?
Merjünk nagyok lenni!
Ezért is mintázta meg Józsa Judit a magyar történelem nagyasszonyait a 800-as évektől napjainkig, hogy merjünk bízni, hinni önmagunkban, s tudjuk, hány és hány honfitársunkra lehetünk méltán büszkék. Az egészséges magyar öntudathoz - vallja - a gyökereink és kultúránk ismeretére van szükség. Így aztán szoborrá formálta íróink, költőink ihlető nőalakjait is, Múzsák kertje címmel. Magyar Táncok tárlatában pedig a néptáncban kifejeződő nemzeti karaktert és virtust igyekezett megörökíteni.
Kísérletező kedve nemcsak az agyagszobrászat új útjaira vitte - agyaglapokat hajtogat, mintáz, hozzá földfestéket vagy archaikus felületkezelést, "patinázást" alkalmazva -, hanem kedvvel házasítja az agyagot Erdélyország különleges drágaköveivel, vagy a tengerek izgalmas élővilágának napvilágra kerülő kincseivel, korallal, kagylóval, csigával. TerrAqua világa címmel a Föld és Víz teremtő ereje előtt tiszteleg bájos humorú figurákkal.
A lélek erejével
Valósággal átéli alakjai sorsát, ezért aztán szobrainak - melyekben mindig a legjellemzőbb élethelyzetet, jellemvonást, avagy a mozdulatban megörökíthető pillanatot igyekszik ábrázolni - lelkük van, kecses formáik derűt, harmóniát, humort sugároznak. Megállásra késztetik a tárlatlátogatót.
Ahogyan megállásra késztetnek otthonában őrzött, legkedvesebb szobrai: A Hit-Remény-Szeretet hármas kompozíciója, a Magyarország-Anyaország című, melyen a - csángóságot jelképező - kisdedét kezében tartó, koronás anya ülő alakját népviseletes gyermekek fogják körbe - az elcsatolt nemzetrészek szimbólumai. Erdély megszemélyesített, méltóságteljes nagyasszonya a szülőföld szépséges ásványait tartja és viseli magán. A szívének ugyancsak kedves Patrona Hungariae szobor nagyméretű változata viszont immáron Kínában hirdeti a magyarokat oltalmazó Szűzanya dicsőségét. Ahogyan szerte a világban megfordultak már szobrai különféle tárlatokon.
Harmóniára vágyva
Nemrég fölszentelt Stációi itthon, a pilisvörösvári Ligeti Szent Család templomában fogadják a híveket, elkészültük ritkán átélhető, mélyről fakadó hálaérzettel és boldogsággal töltve el alkotóját. Judit ugyanis gyermekként soha nem kísérte el nagymamáját a nagypénteki keresztútjárásra, nem bírván elviselni, ahogyan gonosz emberek Jézust bántalmazzák. Most művészi feladatként kellett szembenéznie ezzel az érzéssel: a frigyládát őrző harcos angyal, egy hatszárnyú Kerub stilizáltan mintázott szárnyaiban mutatja meg és fedi fel a lelkén átszűrt krisztusi szenvedéstörténetet.
Magyar örökség
Minden évben új tárlata nyílik, mostanában már ez a kihívás foglalkoztatja.
Úgy érzi, most érkezett el az ideje a benne forrongó kérdés megválaszolásának: hogyan lehet szoborba önteni a magyar lelket? A felnövekvő új generációnak szánja örökségünk feldolgozását, a saját és a nagyobb, a közösség családjában élés élményének átadásával. A szoborposztamenst, az otthoni fenyvesek illatát is őrző mammutfenyőt hosszú időn át kutatta, és maga választotta, ágas-bogas fává maga alakította - elsőként eredetmondánk Emese álmát idéző kompozíciója kerül majd rá. Végső formája augusztusra, a Magyar Kultúra Alapítvány budai várbéli székházában bemutatandó kiállításra készül el.
Ars poetica
Nagy belső vágyakozás előzte meg az alkotó munka kezdetét - így van ez mindig, mielőtt Józsa Judit új kiállítással jelentkezik. Hosszú hónapokon át ki sem mozdul józsefvárosi, műtermét is magában foglaló, hangulatos lakásából, hogy aztán kisplasztikáival ezerféleképpen, de mindig ugyanazt üzenje közönségének: "Szeretném, ha szobraim mondandóját örömről, bánatról, szépségről, szeretetről, emberségről, magyarságról megértenék, és szívükbe zárnák."