Főmenü:
Házasodni Sashalmon!
Pest Rózsadombjaként emlegetik az öt településrészből álló, kertvárosi kerületet, ahol a lakosok 96 százaléka jól érzi magát, s nem is költözne el, vagy visszaköltözne, ha egy időre elszólítaná az élet. Mátyás király legendája éppúgy átszövi a XVI. kerület kultúrtörténetét, mint a lokálpatrióta lelkület, mellyel ápolják múltjukat.
Esküvői turizmus
A polgármester tősgyökeres, többgenerációs sashalmi lakos. Erre legalább olyan büszke, mint a sok parkra és játszótérre. Ezzel csúcstartók a fővárosban, melyhez csak 1950 óta tartoznak egyébként... A Keleti pályaudvartól Cinkotáig húzódó vasúti pálya viszont már a múlt század óta szállította az utasokat. Kovács Péter büszkeségének tárgya a virágzó esküvői turizmus is: az itt házasulók fele kerületen kívüli, aki csak azért épp ebben a kerületben mondja ki a boldogító igen-t, hogy a polgármesteri hivatal gyönyörű parkjában, R.Törley Mária Szent István szobra mellett készülhessenek el az örök emlékű esküvői fotók. De boldogan járnak ide játszani a gyerekek, a kutyafuttatót kedvenceikkel a gazdik keresik fel, míg Budapest leghosszabb műanyag borítású pályája a futni vágyók körében közkedvelt.
Vizi világ
Bár a háromgyermekes, fiatalon máris újrázó polgármester maga nem horgászik - gyermekként kedves játszóhelye volt a Rákos patak -, de szívesen említi Budapest legnagyobb állóvizét, a Tisza-tóhoz hasonlóan eredetileg víztározónak épült, majd a természet elhódította Naplás-tavat, hangulatos, védett környezetével.
Mátyás király nyomában
S noha semmilyen adat nem bizonyítja, hogy Mátyás megszállt volna az - azóta sajnos, elbontott - fogadóban, az mégis valószínű, hogy kedvelt sasmadaraival szívesen vadászgatott a környéken, mit sem tudva arról, hogy majdan Sashalom névre keresztelik a Gellértheggyel egy magasságban lévő, mocsaras tájékot, ahol a polgármesteri hivatal is áll. Sashalom a 20. században, Cinkotától elválva, az Ehmann illetve a Huszka család által elvégzett feltöltés és parcellázás után a köztisztviselők, kis-és középpolgárok kedvelt nyaralóhelye lett.
Mennyi az icce?
Létezett minden bizonnyal a részeges, Mátyásnak furfangosan felelgető cinkotai kántor is, akárcsak a cinkotai fogadó hajdan a Pestről Hatvan felé tartó országút mentén. Az is tény, a középkorban használatos űrmérték, az icce (0,84 liter) Cinkotán épp a dupláját érte( 1,68 l). Nagyicce neve ezt a tényt őrzi. A legősibb, földművesek lakta településrész, Cinkota múltját legfőképp az az árpádkori evangélikus templom őrzi, mely 1040-es alapítása óta sokszori átalakítás után is mindmáig Isten dicsőségét hirdeti a híveknek. A templom temetőjében pedig Tabódy Ida tanítónő alussza örök álmát. Ő volt az, aki Trianon után Cinkotára, a mai Szerb Antal Gimnázium helyére menekítette a pozsonyi Tanítóképzőt. A múlt a cinkotai tájházban szinte újra átélhetővé válik.
Ugyancsak a múltat keltette életre az a magántulajdonos, aki eredeti állapotában állította helyre az Egyenes és Cziráki utca sarkán álló kastélyt, mely talán Mátyás király, talán a Festeticsek korában épült.
Hol nyaraltak a módos pesti polgárok?
Hajdani villatulajdonosok, a gazdag pestiek hétköznapjai elevenednek meg az ugyancsak a királyi legendáriumhoz kötődő Ó-Mátyásföld hangulatos, egységes stílusban épült épületei között, melyek Szabó József és Paulheim József építőmester keze munkáját dicsérik. A széles, árnyas, platánfákkal szegélyezett utcákon sétálva, tisztelegve Corvin Mátyás mellszobra előtt, fejet hajtva az 56-osok emlékhelyén, vagy betérve a Pilóta utcai, impozáns, 102 esztendős, pompás belső díszítésű templomba, kinek jut ma már eszébe, hogy az Erzsébetliget hajdan a megszálló szovjet déli hadseregcsoportnak is otthont adott. E vidéken várja az Erzsébetligeti befogadószínház a szórakozni vágyókat, de érdemes szemügyre venni Magyarország legnagyobb fesztávú, ragasztott fa-tartószerkeszetű uszodáját is, mely a Nyaralótulajdonosok Egyesülete által, az 1800-as évek végén létesített strand helyére épült. A társaság hagyományait a buzgó hagyományőrző Corvini Domini Egyesület ápolja, fejleszti tovább.
Jelen és múlt vonzásában
Ha az 1933-ban Cinkotából kiváló Mátyásföld a századforduló hangulatát őrzi, úgy az önállóságra soha szert nem tett Árpádföld a jelen módos, ugyancsak erősen lokálpatrióta polgárainak lakhelye: a különböző stílusú, gyakran öncélúan hivalkodó épületek miatt Dallas negyednek is nevezik a kerület lakói.
Ne mulasszuk el megemlíteni a hajdan kézművesek, hentesek, szabók és kovácsok lakta Rákosszentmihályt sem, melyet – Cinkotához hasonlóan - még IV. Béla adományozott a Nyulak szigeti apácáknak. A településrész Cinkotából kiválva Csömörhöz került, majd a törökkori elnéptelenedést követően, csömöri társbérlet után 1902-ban vált önállóvá. A polgármester lelkes lokálpatriótaként fejből sorolja az adatokat, melyeket a kerület kiváló helytörténésze, Lantos Antal könyvben is feldolgozott. A helyi iskolások pedig hamarosan képregény formájában ismerkedhetnek kerületük múltjával.
Sportos jövő
Rákosszentmihályon is uszoda várja híveit. Kovács Péter - tán egykori igazolt atlétaként is - kulturális és sportcentrumot szeretne majdan létrehozni a nyári napközis tábor helyén. A kerület ipari múltjára emlékeztető Ikarus sportpályájára pedig szintén sportcsarnokot szán, ha már a londoni olimpia egyik reménysége, Kiss Dániel gátfutó is a kerület lakója. A Kertvárosi Vigasságok koraőszi programjai pedig mindenkit megmozgatnak.
Tervekben tehát bővelkedik a fiatal polgármester, aki mindeközben óvón őrzi - mint legfontosabb jövőépítő értékei egyikét - kerülete kertvárosi hangulatát. Hiszen ettől jó az itt élők hangulata is...